Cicaharc melegebb éghajlat alatt: Kocsis Máté Rogán Cilike ellen

  • narancs.hu
  • 2015. június 28.

Hírnarancs

Az milyen világ már, amelyikben Kocsis Máté és Rogánné Cilike egymásnak feszülnek? Eltelt egy hét, s Czunyiné újra támad. Fut még Szijjártó a mobiljával. Vasárnapi parahíradó.

Görögpara már a Marson is

Természetesen a hétvége is Görögországról szól. Röpülnek-e az eurózónából, vagy egy füst alatt az unióból is. Az Index a BBC-re hivatkozva azt írja, hogy az Európai Központi Bank nem ad több dellát a görög bankoknak, hogy érthető likviditási kihívásaikkal megküzdjenek. A 444 meg azt, hogy kacsa az egész, és az EKB nem változtat az ELA (a görög bankok megmentését szolgáló alap) kondícióin.

Bár a napi hírek fősodrában immár rendszeresen szól 6-8 Görögországról, minálunk azért még mindig nem veri ki a biztosítékot, bár szeretünk stúdióapartmanban nyaralni Chalkidikin, de Görögország továbbra is a Marson van, mit számít, hogy mi történik ott. Nos, ez szerfelett sajnálatos magyar érzékcsalódás, tekintettel a finoman szólva is a különutasság látszatára alapozó kormányunk működésére, illetve a látványosan erősödő szélsőjobboldalunkra, sokkal jobban tennénk, ha vigyázó tekintetünket Athénra vetnénk, s le sem vennénk róla, míg valahogy véget nem ér a közös vesszőfutás.

Ciprasz és Varufakisz

Ciprasz és Varufakisz

Fotó: MTI/EPA

Magyarországon nincsen Tunéziapara

A brit turistákat tán már az utolsó szálig hazavitték, s Szlovákia meg konkrétan a kormánygépet küldte el a terrortámadás utáni Tunéziába az övéiért, addig a magyar állam nyugodt, egyelőre ott tartunk, hogy a TEK vizsgálja, mi is történt ott, s a vizsgálat majd eldönti, hogy kell-e az államnak beszállnia mindenféle turisták fuvarozásába. Szijjártó külgazdasági miniszter mindenesetre azt üzeni a kinn tartózkodóknak, hogy tartsák bekapcsolva a mobiljukat. Ez valami mániájuk lehet a  kormánynál, szerintük a mobil az orvosság mindenre, a hóban rekedt autósok is milyen nagy hasznát vették, amikor a kormány mobilon szórakoztatta őket. Egyébként a turisták ezért a pénzért mehettek volna Chalkidikire vagy L. Simon velencei panziójába.

Magyarországon menekültpara van

Megy a hergelés ezerrel: Pintér Sándor tiszteket avatott Orbánék egyetemén, akikre szerinte azért van szükség, mert jönnek a menekültek. Nyilván. De ennél is jobb az idén frissen demokratizálódott Magyar Nemzet. A szabad sajtó újsütetű zászlóshajója egyfelől azon sopánkadodik, hogy miért nem agysebészek menekülnek a mi tájhazánkba. Másfelől közli, hogy a határvidék (a gyepű, baszod alássan, főszolgabíró uram) már a tűréshatáron éli napjait. Segítenek ők mindenkinek, de hát nem tudják fenntartani a normális viszonyokat. Nos, ha a kormány nem plakátokra és tíz méterre földbe ásandó országkerítésre költené az államhaza pénzét, hanem odaadná a menekültekkel kapcsolatban álló szervezeteknek, településeknek, bárkinek, aki ezt a nyomort nem fokozza, hanem enyhíteni bírná, akkor a határvidéknek is könnyebb lenne a sorsa.

Pártalapú feljelentéseink

A Jobbik feljelentette Tiffán Zsoltot, a déli végek borászközeli fideszes képviselőjét, hogy Orbán Viktorhoz írott levelének viszonylag értelmezhető részében valami korrupciót emleget, de nem tett az ügyben feljelentést, csak mószerkodott Gömbinél. Ezenképpen tehát pártolta a bűnt: gigászok harca bontakozik itt ki.

Az LMP pedig a plakátok ügyében tett feljelentést. Figyelik, azt mondjuk, plakátok, s senki nem Lottó Ottóra gondol! Mindegy, azt írja a hír24, hogy „Hadházy Ákos, az ellenzéki párt elnökségi tagja vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a jogszabályok értelmében a 300 millió forintos (menekültügyi gyűlölet-)plakátkampányra nyílt pályázatot kellett volna kiírni a hirdetményes tárgyalásos tender helyett, melyen Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szomszédjának cége is részt vett”.

Melegpara

false


Apropó Rogán: Kovács Zoltán kormányszóvivő és Kocsis Máté, aki távolról sem buzeráns, abból az alkalomból, hogy az USA-ban okésították a melegházasságot, s szivárványos Facebook-profillal jelzi efeletti örömét a művelt világ és Rogánné Cilike, tehát ez alkalomból nevezettek nemzetiszínű profilt kanyarítottak maguknak. Kovács szimplán egy rosszindulatú hülye, tudjuk rég, de szegény Kocsisra végleg rászáradni látszik ez a melegpara. Az milyen már, ha valaki úton-útfélen azt óbégatja, hogy nem vagyok buzeráns, nem vagyok buzeráns. Én, buzeráns, kikérem magamnak! Ki tud ilyenkor nem arra gondolni, hogy túlkompenzál ez a fiúcska?

A végére hagytuk Czunyinét

A múlt héten a hülyeségével hírekbe kerülő közoktatási államtitkár is sietett kompenzálni. Dehogy vagyok én hülye, én gonosz vagyok, mint egy Macbeth-hős, gondolta sátáni kacajjal… s legott belekavart egyet a budafoki Budai Nagy Antal Gimnázium életébe. Persze a klasszikus módon: a tanári kar és a szülők által preferált korábbi igazgató ellenében a mindenki által egyöntetűen alkalmatlannak tartott tanarat jelölte ki dirinek. Forrong Budafok, mi meg izgatottan lessük, mit hoz a jövő hét: Czunyiné biztos kieszelt valamit már…

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.